Egészségről Érthetően podcast – Bódai Ádám

Dr. Tóth Lénárd Egészségről Érthetően podcast sorozatának második részében Bóday Ádámot hallhatod autizmusról, ADHD-ról és más neurodiverzitással kapcsolatos érintettségekről.Ez a beszélgetés nem csak érintetteknek szól, hanem pedagógusoknak, egészségügyi szakembereknek és mindenkinek, aki szeretné jobban megérteni ezt a világot. Célunk, hogy érthetően, közérthetően, de mélyrehatóan mutassunk be új nézőpontokat.  

Idegrendszeri fejlődési zavarok és az inzulinrezisztencia

Az összefüggések és a megelőzés lehetőségei
Az elmúlt évtizedekben drámai növekedést tapasztalunk az autizmus spektrumzavarral (ASD) diagnosztizált gyermekek számában. Az Egyesült Államokban a legfrissebb statisztikák szerint már minden 36. nyolcéves gyermek érintett (Forrás: CDC jelentés). Ez a szám 2000-ben még 1:150 volt, míg 1998-ban csupán 1:1000. A diagnosztikai módszertan 1980 óta lényegében változatlan, így ez az ugrásszerű növekedés nem magyarázható pusztán a felismerési arány javulásával.

Mi állhat a háttérben? A kutatások és elméletek

Számos tényezőt hoztak már összefüggésbe az ASD kialakulásával. A tudományos közösség vizsgálta és elvetette például a „fridzsider-anyaság” elméletét, amely az anyai érzelemhiányt okolta. Felmerült a védőoltások tartósítószereinek szerepe, a környezeti szennyeződések (például chemtrail-elméletek), a mikrohullámú sugárzás hatásai, valamint a táplálkozási tényezők, mint az ételintoleranciák, a molekuláris mimikri és a genetikai öröklődés.
Az egyik legrelevánsabb, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott tényező az anyagcserével és a hormonális egyensúllyal kapcsolatos. Az életmódunk drámai átalakulása, az ultra-feldolgozott élelmiszerek térnyerése, a magas cukor- és szénhidráttartalmú étrend, a csökkent fizikai aktivitás, a gyenge alvásminőség és a krónikus stressz mind hozzájárulnak az anyagcserezavarok – köztük az inzulinrezisztencia – elterjedéséhez. Ez pedig nemcsak a metabolikus betegségekben, hanem az idegrendszer fejlődésében is jelentős szerepet játszhat.

Az inzulin és az idegrendszer – Az elefánt a szobában

Az inzulin nem csupán egy vércukorszint-szabályozó hormon, hanem kulcsfontosságú szereplő az embrionális és posztnatális fejlődés során. Az inzulinreceptorok az agyban is megtalálhatók, és fontos szerepet játszanak a neuroplaszticitásban, a sejtek növekedésében, valamint a szinapszisok kialakulásában. Ha az inzulinérzékenység csökken, vagyis inzulinrezisztencia alakul ki, az idegrendszer fejlődése és működése is sérülhet.
Az egyik legaggasztóbb tényező a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz), amely egyre több várandós nőt érint. Ha az anya metabolikus egyensúlya felborul, az a magzati fejlődésre is jelentős hatást gyakorolhat, növelve az idegrendszeri fejlődési rendellenességek, így az ASD kockázatát is.

Mit tehetünk? A fejlődési rendellenességek megelőzése

A legjobb stratégia az életmódbeli változtatások bevezetése, amelyek csökkenthetik az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát és támogatják az egészséges idegrendszeri fejlődést.
Egészséges étrend: Természetes, teljes értékű élelmiszerek fogyasztása, finomított szénhidrátok, hozzáadott cukrok és ultra-feldolgozott termékek kerülése.
Megfelelő vércukor-szabályozás: Az inzulinérzékenység javítása alacsony glikémiás terhelésű ételekkel és megfelelő étkezési ritmussal.
Mozgás és fizikai aktivitás: A rendszeres testmozgás segít stabilizálni a vércukorszintet és csökkenti a krónikus gyulladásokat.
Minőségi alvás: A legalább 7-8 órás, jó minőségű alvás elengedhetetlen a hormonális egyensúly fenntartásához.
Stresszkezelés: A krónikus stressz hozzájárul az inzulinrezisztenciához, ezért a meditáció, jóga vagy relaxációs technikák bevezetése javasolt.
Tarts velünk, hogy részletesen megismerhesd az inzulinrezisztencia és az idegrendszeri fejlődési zavarok közötti kapcsolatot, valamint azokat az egyszerű lépéseket, amelyek segíthetnek a megelőzésben.

Hallgasd meg a teljes adást itt